A Svéd Zöld Párt a Svéd kormánytól az ACTA tárgyalási folyamattal kapcsolatos minden dokumentáció nyilvánosságra hozását kéri, úgy általában, ill. az információszabadsági törvényre hivatkozva is.
Érvelésük érthető és egyszerű: a mindennapi embert erősen érintő ügyekben természetes, hogy tájékoztatva legyen a döntéshozási folyamatokról, és beleszólása legyen azokba.
Kérjük mi is.
Pár napja számoltunk be a hazánkban hozott nyílt szabvány törvényről, amely előirja, hogy nyílt szabványokat kell használni az állam és az állampolgárok közötti kommunikációban. Ez a hír a magyar sajtóban is számos helyen szerepelt – ám most a slashdot-ra is kikerült.
way to go.
ACTA – egy szabadság elleni globális fenyegetés – e címmel írt nyílt levelet több, az elektronikus szabadságért kiálló szervezet, melyben arra szólítja fel az Európa Parlamentet és az Európa Bizottságot, hogy biztosítson átláthatóságot a tárgyalási folyamatba. Az Európai Közösség által nemrég elvégzett elemzés szerint is az ACTA az EU-ban élők alapvető emberi jogait kívánja korlátozni.
Magyarországról eddig a Nyílt Szabvány Szövetség támogatta eme nyílt levelet.
A magyar országgyűlés a heti ülésszakán törvényileg kötelezővé tette a nyílt szabványok alkalmazását a Magyarországi hivatalok, közműszolgáltatók, állampolgárok és önként csatlakozó magáncégek egymás közötti, a központi állami rendszeren keresztül folyó kommunikációjában.
Ennek hiányában az eddig sajnálatosan tapasztalt, zárt megoldások mentén folyt volna tovább a közpénzen történő állam és a társadalom szereplői közötti kapcsolattartást végző megoldások megrendelése és fejlesztése, amely a korrupció melegágya, de kellemetlen az állami megrendelőnek is, amennyiben nem tud beszállítót váltani, vagy csak nagyon nehezen.
Gratulálunk a Nyílt Szabvány Szövetségnek és mindenkinek, akik ezt elérték!
A francia hadsereg a közelmúltban megjelent Mozilla Thunderbird 3-as változatának fejlesztésébe jelentős mennyiségű munkát tett, amelynek eredményeképpen az igényeiknek megfelelő biztonságú levelező rendszert tudtak kialakítani. Ez a rendszer a francia hadsereg szerint sokkal biztonságosabb bármely zárt forrású versenytársánál.
És mivel nyílt forrású, ezért ezt a biztonságot most mindannyian élvezhetjük.
Általában véve nem meglepő hír ez a szabad szoftvert és a nyílt forássú szoftvert ismerőknek, ám egy jó példa azoknak, akik tévesen ugyan, de úgy gondolják, hogy a nyíltság és a biztonság egymással ellentétes koncepciók. A valóság épp az ellenkezője – a nyíltság hozza a biztonságot, ebben az esetben is, vagy a US NSA (Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal) által fejlesztett Security Enhanced Linux (SELinux) projekt esetében is.
A szabad szoftver és nyílt forrású szoftver esetében a biztonságot pont az hozza, hogy mindenki átnézheti, hogy hogy működik a rendszer, ezért megbizonyosodhat annak biztonságosságáról. Másrészt biztos lehet benne, hogy nem jön a megoldással kiskapu, amelyet a gyártó, esetleg országa kormányának nyomására beletett.
György Péter, a General Electric európai CIO-ja mindenfajta misztikus veszélyekről beszél a nyílt forrású szoftverek használatával kapcsolatban – miközben maga a GE is erős nyílt forrású szoftver felhasználó, pl. JBoss-t és hasonlókat használnak.
Eközben az idén novemberben a svédőszrági Malmöben tartott eKormányzat minisztériumi konferencián a szabad szoftver és a nyílt szoftver használata erősen előtérbe került, amely legalábbis egyenlő megítélést követel a nyílt szoftver megoldások használatára a közbeszerzés területén a zárt megoldások mellett.
Magyarországon az Open Document Format Alliance (ODFA) a KSZF-től kér részletes számításokat, hogy vajh tényleg a legolcsóbb megoldás volt-e 9.5 millárd Ft-ért Microsoft licenszeket vásárolni, és ugyanazokat a célokat nyílt forrású megoldásokkal lefedni nem lett volna-e olcsobb?
Mert hát dehogynem.
Az ATV Hőmérő c. műsorában fájlcseréről és szerzői jogról, alkotók megélhetőségéről és üzleti modellekről vitatkozik az egyik oldalról Maróy Ákos a kalozpart.org / LMP részéről és Varga G. Gábor a Népszabadság újságírója, a másik oldalon Pataki Ágnes producer és Horváth Péter, a ProArt és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület képviselője. A vitát Havas Henrik vezeti.
2009. december 11-én pénteken 20:40-kor az ATV-n.
Az Electronic Arts ugyvezetője, John Riccitiello arró beszél, hogy hogyan találtak rá egy üzleti modellre, amely segítségével bevételhez jutnak azoktól is, akik esetleg egy dobozos játékot nem vettek meg. Nem, nem a sajnos “szokásos” ugyvéddel való fenyegetésről van szó, hanem arról, hogy a dobozos játék életciklusában letölthető további tartalmakat árulnak a játékosoknak. Ezeket azoknak is árulják, akik használtan vették a játékot valakitől, akinek már nem kellett – vagy akik esetleg vásárlás nélkül letöltötték azt.
Üdvözlendő megközelítés ez egy kiadótól, aki nem ugyfelei üldözésében látja a jövőképet, hanem abban, hogy olyan szolgáltatást árul nekik, amiért ők készek fizetni.
A most történő ACTA tárgyalásokat otthagynák a partnerek, amennyiben nyilvános lenne, hogy pontosan miről is egyezkednek – mondta Ron Kirk, az amerikai kereskedelmi nagykövet, aki országát képviseli ezeken a tárgyalásokon. Ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy a tárgyalások célzottan titkosak és nem demokratikusak.
Egy nagy horderejű, mindannyiunk mindennapi életét érintő nemzetközi kereskedelmi megállapodás van születőben, amelybe direkt semmi beleszólásunk sincs. Meglehetősen nyugtalanító helyzet.
Hozzuk nyilvánosságra – majd valóban álljanak fel az asztaltól.
Állampolgárok fájlcseréléssel való megfenyegetésére és így belőlük való nyerészkedésre szakosodott cégek egy-egy dalon kb. 150-szer annyi profitot termelnek, mint ami annak a hagyományos eladásából várható. Jelenleg ezt a gyakorlatot Angliában az ACS:Law, Németországban a DigiRights Solutions (DRS) viszi.
A DRS német nyelvű PowerPoint előadásában az szerepel, hogy vélelmezett fájlcserélőknek számonként €450-ról szóló fenyegetést küldenek, amiből 20%-ot, €90-t kap az adott jogot birtokló kiadó, 80%-a, €360 a DRS-nél marad. A statisztikák szerint az emberek kb. 25%-a kérdés nélkül fizet a fenyegetés hatására, amelyből számonként 5000-et küld ki a DRS. Ezzel a módszerrel így számonként 5000 * 25% * €450 = €562.500-t keresnek, melyből €112.500 kerül a kiadóhoz, míg a DRS €450.000-t keres – számonként.
Hogy a kiadó ugyanabból a számból ugyanennyit keressen hagyományos eladáson keresztül, több mint 150.000 példányt kellene eladnia minden hónapban, hisz eladásonként átlag €0.60-t keres – ami kb. azt jelenti, hogy aranylemezt kellene csinálnia mindegyik lemezéből – havonta.
A fenyegetés és nyerészkedés magas profitot hoz – mint a szervezett bűnözés esetében.