A Kossuth Rádió mai Magánhangzó c. műsora a ACTA-ról fog szólni, melyben a kalozpart.org is kifejti véleményét.
Az adás ma du. fél 1-kor lesz, a Krónika után, amit este negyed hétkor megismételnek. Online is meghallgatható.
A Fidesz az új médiatörvényben a régi elképzelések szerint összevonná az ORTT-t és az NHH-t, és talán szabályozná az internetet is – írja az index.
Ezzel egy szervezet szabályozná a médiaátvitelt és az azon átvitt tartalmat, ami az EU 2002/21/EK „az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról” szóló keretirányelv (5) preambulumába ütkozik, ahol nemes egyszerűséggel ez szerepel:
Az átvitel szabályozását el kell választani a tartalom szabályozásától.
Már pedig ha el kell, akkor el kell…
Megoldást kell találnia Európának a szerzői jog által védett művek határokon átnyúló platformfüggetlen és szabad terjesztésére, különben a régió végleg lemarad más piacokkal szemben – figyelmeztet az Európai Bizottság távközlési és médiabiztosa, Neelie Kroes. – irja a hwsw
Ma, március 10-én az EU parlament 663 szavazattal, 13 ellenében nemet mondott az USA által erőltetett ACTA egyezmény tervezetnek, és a benne foglalt drákói állampolgár-megfigyelési ötleteknek és a szerzői jogi lobbi számára követelt, minden határon túlnyúló jogosítványoknak. Így nem lesz nemzetközi egyezmény által előírt három húzás szabály sem.
A szavazás egy további következménye, hogy az Európa Bírósághoz fordulnak a EU parlamenterek, ha bármi más módon ugyanezek az “ötletek” ismét a terítékre kerülnek, esetleg újracsomagolva más törvényjavaslatokba.
Így, habár a társadalom még mindig nem láthat bele az ACTA tárgyalások menetébe, maguk az EU Parlament képviselői sem, az ő jóváhagyásuk nélkül nem léphetnének életbe effajta szabályok.
Így az EU-s ACTA tárgyalóknak fel van adva a lecke, és az amerikai félnek is egyértelmű, hogy mi az, amit nem fognak tudni lenyomni az EU torkán.
A közelmúltban több alkalommal is szivárogtak ki tárgyalási részletek az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény) folyamatáról. Ez az alakulóban levő, az egész világot átfogni készülő egyezmény a társadalmi vita és a transzparencia teljes hiánya nélkül készül, zárt ajtók mögött. Az egyes országok polgárainak döntési köre kb. annyi lesz a titokban létrehozott megállapodás végén, hogy a parlamentje megszavazza majd azt – tartva a negatív szavazattal járó nemzetközi szankcióktól.
A kiszivárgott anyagokból olyanok derülnek ki, hogy egy általánosan kötelező érvényú “3 húzás” szabályt erőltetnek az amerikaiak a résztvevőkre, amely alapján kikapcsolnák emberek internet hozzáférését. A jelek szerint az EU delegáltjai ennek a nyomásnak próbálnak ellenállni.
A tervezet olyan pontokat is tartalmaz, hogy az internet szolgáltatókat tennék felelőssé a “rajtuk keresztül” menő adattal kapcsolatos problémákért, effektíve cenzúrára és ügyfeleik megfigyelésére kötelezve őket.
Közben Peter Hustinx, a EU adatvédelmi biztosa szerint az ACTA által felvázolt pontok megsértik az EU-ban érvényes adatvédelmi és személyiségi jogokkal kapcsolatos törvényeket.
Tegyünk azért, hogy Magyarország ne csatlakozzon ehhez az egyezményhez. Van már így is elég.
A Katalán Fordászszövetség fellázadt a helyi jogvédő hivatal által kivetett adó-jellegű díj ellen, amelyet minden hónapban be kell fizessenek, ha megy a rádió a fordászatban. A díj havonta 12 euró, ami kb. 3250 Ft.
A fodrászok állítása az, hogy ők nem a zenéből élnek, ezért nem értik, miért kell ezért fizetniuk – amikor nem csinálnak mást, mint bekapcsolják a rádiót a vásárlók komfortjának növelése érdekében.
Hát most kikapcsolták, és azt kérik a vendégektől, hogy hozzák magukkal MP3 lejátszóikat.
Spanyolország, a jelenlegi EU elnökség alatt, egy egységes EU-s jogkezelő megoldást szorgalmaz, aminek az lenne a lényege, hogy a nemzeti jogkezelő szervezetek, mint pl. az Artisjus Magyarországon, egy az egész EU-t lefedő szervezetbe kellene integrálódjanak. Ezáltal elég csak egy országban regisztrálni egy alkotást, és az automatikusan az egész EU-ban ugyanazt a védelmet élvezné.
A Svéd Zöld Párt a Svéd kormánytól az ACTA tárgyalási folyamattal kapcsolatos minden dokumentáció nyilvánosságra hozását kéri, úgy általában, ill. az információszabadsági törvényre hivatkozva is.
Érvelésük érthető és egyszerű: a mindennapi embert erősen érintő ügyekben természetes, hogy tájékoztatva legyen a döntéshozási folyamatokról, és beleszólása legyen azokba.
Kérjük mi is.
Pár napja számoltunk be a hazánkban hozott nyílt szabvány törvényről, amely előirja, hogy nyílt szabványokat kell használni az állam és az állampolgárok közötti kommunikációban. Ez a hír a magyar sajtóban is számos helyen szerepelt – ám most a slashdot-ra is kikerült.
way to go.
ACTA – egy szabadság elleni globális fenyegetés – e címmel írt nyílt levelet több, az elektronikus szabadságért kiálló szervezet, melyben arra szólítja fel az Európa Parlamentet és az Európa Bizottságot, hogy biztosítson átláthatóságot a tárgyalási folyamatba. Az Európai Közösség által nemrég elvégzett elemzés szerint is az ACTA az EU-ban élők alapvető emberi jogait kívánja korlátozni.
Magyarországról eddig a Nyílt Szabvány Szövetség támogatta eme nyílt levelet.