Maróy Ákos » intellektuális tulajdon

Common as Air – egy érvelés az intellektuális tuladjon ellen

akos — Mon, 30 Aug 2010 08:46:46 +0000

Lewis Hyde új könyve arról szol, hogy semmi értelme annak a koncepciónak, hogy az ötletek birtokolhatóak. A Salon képregény formájában tette közzé a könyv tartalmát röviden.

“Common as Air” – képregény a salon.com-on

J.A. Konrath – a könyvek digitális terjesztéséről

akos — Mon, 31 May 2010 11:37:56 +0000

J.A. Konrath író, könyvek papír és digitális formájú eladásából él. Ennek ellenére semmi problémája nincs azzal, hogy könyveit az emberek egymás között megosztják, terjesztik:

The internet was created to share and distribute data. It’s the whole reason the world wide web exists.

Of course some of that data is going to be copyright-protected work. If it can be digitized, it can, and will, be shared.

Mindeközben Konrath napi 220 e-book-ot ad el, és kicsit sem aggódik. Az alábbi 4 pontban összegzi megfigyeléseit:

a szerzői jog betarthatatlan a digitális világban
emberek meg akarják osztani a fájljaikat
semmilyen valós bizonyíték nincs arra, hogy a fájlcsere visszaveti az eladásokat
minél jobban ismernek, annál jobb neked

Márpedig ő tudja – ebből él.

a divatipar mint az intellektuális tulajdon reformjának modellje

akos — Wed, 26 May 2010 10:09:29 +0000

Johanna Blakley 15 perces TED előadásában az erős és gyenge intellektális tulajdoni védelemmel bíró iparágakat hasonlítja össze, így pl. a divatipart és a zene- / filmipart mint ellentétes példákat vizsgálja. Arra a megfigyelésre jut, hogy egy alacsony védelemmel bíró iparág sokkal nagyobb forgalmat és értéket teremt, mint a korlátozott iparok.

Ezek alapján ha valaki igazán sok zenét és filmet szeretne látni, akkor nem hogy erősíteni, hanem pont gyengíteni kell a szerői jogi korlátozásokon.

A Monsanto szabadalmaztatná a sertéshúst

akos — Wed, 28 Apr 2010 17:40:32 +0000

Szabadalmi védelmet kér az amerikai Monsanto a sertéshúsra, a sonkára, a karajra, a lapockára. Minden olyan sertés húsára világszabadalmi védelmet akar magának bejegyezni, amelyet génmódosított takarmánnyal hizlaltak. Ez annyit jelent, hogy a világ minden disznaja után sápot húzna, még ha nem is ő szaporította, hizlalta, vágta és értékesítette.

azta.hu cikk

az Economist a szerzői jog újragondolásáról

akos — Fri, 09 Apr 2010 06:05:13 +0000

Az Economist jelenlegi számában a szerzői jog újragondolása mellett tör lándzsát, azt a gyakorlatot és gondolkodást kritizálva, ami szerint a szerzői jogi védelem fokozatosan emelkedik, ezért a gyakorlatban nem a szerzői halála utáni 50 majd 70 majd 95 évig tart, hanem a folyamatos emelések miatt örökké.

A cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy a kulturális termékek és a tárgyak tulajdonlása közötti hasonlat teljesen sántít, és a szerzői jog eredete, Anna törvénye sem célozta a kulturális javak tulajdonlását engedélyezni – egyszerűen egy rövid ideig tartó sokszorozási monopóliumot biztosított kiadó számára.

Vissza a gyökerekhez.

az Olimpiai Bizottság az olimpikonok neveit birtokolná

akos — Fri, 19 Feb 2010 12:49:26 +0000

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) saját intellektuális tulajdonának tekinti az olimpikonok, különösen a győztes olimpikonok nevét. Ezzel az indoklással és jogi eszközzel akadályozza meg, hogy pl. eszközgyártók, akik épp nem pénzelik az olimpiát de az eszközeiket a versenyzők használják, említést tegyenek a sportszereiket használók győzelmi eredményeiről.

Az aktuális esetben pl. az UVEX szemüveggyártónak tiltotta meg a NOB, hogy Lindsey Vonn lesikló aranyérmes sikeréről beszámoljon – a tilalom indoklása pedig, hogy ez a név a NOB intellektuális tulajdona.

Tényleg.

flattr – fizess közvetlenül a szerzőnek

akos — Tue, 16 Feb 2010 08:08:12 +0000

Peter Sunde, a Pirate Bay egyik alapítója flattr néven hozott létre egy új szolgáltatást, amely lehetővé teszi, hogy az ember közvetlenül annak fizessen kisebb összegeket, akinek az online tartalmát hasznosnak találta. Pl. egy dal szerzőjének, egy filmet készítő csapatnak, vagy egy írás szerzőjének.

A rendszer úgy működik, hogy minden hónapban rendszeresen valamennyi pénzt erre elkülönít az ember, majd eldöntni, hogy kik között ossza szét az erre szánt pénzét. Ezáltal közvetlenül a fogyasztó dönti el, hogy kinek juttat – szemben egy pl. Artisjus jellegű testülettel szemben.

Sunde ezáltal közvetlenül a vásárló pénzét az értéket teremtő szerzőhöz juttatja el, kiiktatva a köztes szereplőket, mint pl. a kiadókat vagy a közös jogkezelőket.

egységes EU jogkezelőt szorgalmaz Spanyolország

akos — Wed, 13 Jan 2010 13:57:31 +0000

Spanyolország, a jelenlegi EU elnökség alatt, egy egységes EU-s jogkezelő megoldást szorgalmaz, aminek az lenne a lényege, hogy a nemzeti jogkezelő szervezetek, mint pl. az Artisjus Magyarországon, egy az egész EU-t lefedő szervezetbe kellene integrálódjanak. Ezáltal elég csak egy országban regisztrálni egy alkotást, és az automatikusan az egész EU-ban ugyanazt a védelmet élvezné.

ha tudnánk mit csinálnak, az országok otthagynák az ACTA tárgyalásokat

akos — Wed, 09 Dec 2009 09:28:33 +0000

A most történő ACTA tárgyalásokat otthagynák a partnerek, amennyiben nyilvános lenne, hogy pontosan miről is egyezkednek – mondta Ron Kirk, az amerikai kereskedelmi nagykövet, aki országát képviseli ezeken a tárgyalásokon. Ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy a tárgyalások célzottan titkosak és nem demokratikusak.

Egy nagy horderejű, mindannyiunk mindennapi életét érintő nemzetközi kereskedelmi megállapodás van születőben, amelybe direkt semmi beleszólásunk sincs. Meglehetősen nyugtalanító helyzet.

Hozzuk nyilvánosságra – majd valóban álljanak fel az asztaltól.

Knowledge Economy International cikk – számtalan hasznos hivatkozás még a végén
Wired cikk
slashdot cikk

a fájlcsere korában többet keresnek a zenészek, kevesebbet a kiadók

akos — Mon, 07 Dec 2009 09:15:52 +0000

Míg a kiadók a zenészek érdekeire hivatkozva lépnek fel kőkeményen a saját fogyasztóik ellen, addig a The Times kimutatása szerint maguk a zenészek köszönik szépen és jól vannak ebben a világban – lévén többet keresnek benne, mint eleddig. A változás anyagi vesztesei egyértelműen a kiadók, akik propagandájukkal szemben valójában saját profitjukat sajnálják, nem a zenészekét.

A The Times az elmúlt 5 év zenei világ-beli pénzügyi változásait vizsgálta, benne külön a zenészeknek és a szervezőknek / kiadóknak jutó összegeket. A trend egyértelmű: a zenészek többet keresnek mint 5 éve, míg a kiadók kevesebbet. A hangsúly közben a rögzített zenei eladásokról az elő előadásokra tevődik át.

The Times cikk