Tavaly év vége óta működik, immár több száz lelkes követője van az LMP-hez kötődő magyar Kalózpártnak. Céljuk a fájlcsere legalizálása az első publikálást követő öt év elteltével, törekvésük, hogy a kultúra szabadon elérhető, fogyasztható és létrehozható legyen. Amerikától Ukrajnáig 35 kalózpárt alakult már. Az ellenvélemény szerint az lenne a megoldás, ha az online világban jogszerű szolgáltatások alakulnának ki, a fájlcsere technológiája önmagában nem érdekes.
A Fehér Tenyér c. sok díjat nyert 2005-os magyar film teljes terjedelmében szabadon megnézhető online az indavideon – feltéve, hogy Magyarországról nézi az ember.
Reméljük több magyar filmes is követi ezt a példát, mint pl. az Egon és Dönci is, hogy a munkájuk pár évvel a kiadás után szabadon elérhető lesz.
A kalozpart.org célja, hogy minden tartalom hasonló módon az első publikálás után 5 évvel szabadon elérhető legyen.
Pár napja számoltunk be a hazánkban hozott nyílt szabvány törvényről, amely előirja, hogy nyílt szabványokat kell használni az állam és az állampolgárok közötti kommunikációban. Ez a hír a magyar sajtóban is számos helyen szerepelt – ám most a slashdot-ra is kikerült.
way to go.
A magyar országgyűlés a heti ülésszakán törvényileg kötelezővé tette a nyílt szabványok alkalmazását a Magyarországi hivatalok, közműszolgáltatók, állampolgárok és önként csatlakozó magáncégek egymás közötti, a központi állami rendszeren keresztül folyó kommunikációjában.
Ennek hiányában az eddig sajnálatosan tapasztalt, zárt megoldások mentén folyt volna tovább a közpénzen történő állam és a társadalom szereplői közötti kapcsolattartást végző megoldások megrendelése és fejlesztése, amely a korrupció melegágya, de kellemetlen az állami megrendelőnek is, amennyiben nem tud beszállítót váltani, vagy csak nagyon nehezen.
Gratulálunk a Nyílt Szabvány Szövetségnek és mindenkinek, akik ezt elérték!
A francia hadsereg a közelmúltban megjelent Mozilla Thunderbird 3-as változatának fejlesztésébe jelentős mennyiségű munkát tett, amelynek eredményeképpen az igényeiknek megfelelő biztonságú levelező rendszert tudtak kialakítani. Ez a rendszer a francia hadsereg szerint sokkal biztonságosabb bármely zárt forrású versenytársánál.
És mivel nyílt forrású, ezért ezt a biztonságot most mindannyian élvezhetjük.
Általában véve nem meglepő hír ez a szabad szoftvert és a nyílt forássú szoftvert ismerőknek, ám egy jó példa azoknak, akik tévesen ugyan, de úgy gondolják, hogy a nyíltság és a biztonság egymással ellentétes koncepciók. A valóság épp az ellenkezője – a nyíltság hozza a biztonságot, ebben az esetben is, vagy a US NSA (Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal) által fejlesztett Security Enhanced Linux (SELinux) projekt esetében is.
A szabad szoftver és nyílt forrású szoftver esetében a biztonságot pont az hozza, hogy mindenki átnézheti, hogy hogy működik a rendszer, ezért megbizonyosodhat annak biztonságosságáról. Másrészt biztos lehet benne, hogy nem jön a megoldással kiskapu, amelyet a gyártó, esetleg országa kormányának nyomására beletett.
György Péter, a General Electric európai CIO-ja mindenfajta misztikus veszélyekről beszél a nyílt forrású szoftverek használatával kapcsolatban – miközben maga a GE is erős nyílt forrású szoftver felhasználó, pl. JBoss-t és hasonlókat használnak.
Eközben az idén novemberben a svédőszrági Malmöben tartott eKormányzat minisztériumi konferencián a szabad szoftver és a nyílt szoftver használata erősen előtérbe került, amely legalábbis egyenlő megítélést követel a nyílt szoftver megoldások használatára a közbeszerzés területén a zárt megoldások mellett.
Magyarországon az Open Document Format Alliance (ODFA) a KSZF-től kér részletes számításokat, hogy vajh tényleg a legolcsóbb megoldás volt-e 9.5 millárd Ft-ért Microsoft licenszeket vásárolni, és ugyanazokat a célokat nyílt forrású megoldásokkal lefedni nem lett volna-e olcsobb?
Mert hát dehogynem.
Az ATV Hőmérő c. műsorában fájlcseréről és szerzői jogról, alkotók megélhetőségéről és üzleti modellekről vitatkozik az egyik oldalról Maróy Ákos a kalozpart.org / LMP részéről és Varga G. Gábor a Népszabadság újságírója, a másik oldalon Pataki Ágnes producer és Horváth Péter, a ProArt és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület képviselője. A vitát Havas Henrik vezeti.
2009. december 11-én pénteken 20:40-kor az ATV-n.
Az Egyesült Államokban is némi felháborodást kelt az az újonnan kialakult gyakorlat, hogy állami iskolák tanárai óravázlataikat pénzért árulják online, olyan site-okon az eBay, Teachers pay teachers vagy We are teachers.
Ahogy sokak szerint, szerintem is ez erősen etikátlan.
A múlt héten indult a Magyar Könyvkiadók Másolás Elleni Munkacsoportja egy nemasolj.hu nevű online kampánnyal, amelyben elsősorban tankönyvek, tananyagok fénymásolása ellen szeretnének küzdeni.
A fénymásolás tilalma fényévekre áll a kalozpart.org elképzelésétől. Már eleve, fénymásolás – sokkal egyszerűbb a digitális formátumot másolni.
A kalozpart.org, ahogy általában, itt is fontosnak tartja a másolás, a tudás terjesztésének elősegítését, bátorítását, valamint a közpénzen létrehozott tartalmak teljesen ingyenes hozzáférhetőségét. Így mi nemhogy nem értünk egyet a tananyagok másolásának korlátozásával – kifejezetten bátorítandónak gondoljuk azt.
Ne feledjük, az egyetemi tankönyvek túlnyomó többségét közpénzen fizetett egyetemi oktatók rendes munkaidejükben írják – így ezeket adónkból már egyszer kifizettük.
Szeretnénk:
Céljaink nem csak a tudás terjedését segítik elő, hanem: